A Dohány utca és Károly körút sarkán áll egy gyönyörű épület, amelynek földszintén a társulat nélküli Belvárosi Színház működik. A ház 1912-13 között az Első Katonai Biztosító székházának épült. A terveket Hoepfner Guido (1868-1945) Györgyi Géza (1851-1934) közreműködésével készítette el. Az épület a híres Huszár-ház helyére épült.
A hatemeletes ház tervezői az első pillanattól úgy képzelték, hogy a kétszintes alagsorban színház működik majd. Az átadást követően aztán volt itt üzlet, iroda, bank és klub is, sőt a pesti mítosz szerint még kaszinó is működött benne. A harmincas évek közepén az akkori tulajdonos, már arról ábrándozott, hogy mozit nyit, és a jó kapcsolatokkal rendelkező biztosító már majdnem elintézte az engedélyt a Belügyminisztériumnál, ám a tűzoltóság mereven elzárkózott, tűzvésztől rettegtek. Tulajdonképpen joggal, hiszen akkoriban még nem találták fel az éghetetlen filmet, az akkoriban használt úgynevezett nitrofilm iszonyatos lánggal égett, a füstje mérgező volt, ráadásul, ha nem jutott levegőhöz, azonnal berobbant. Az engedély körül hírlapi vita lángolt fel, így aztán hiába a szép ház és a benne található gyönyörű színház, és persze mindenféle alkalmi színtársulatok előadásai és kabarék, a közönség félni kezdett a helytől. Éveken át húzódott az ügy, ám egy napon dr. Ruttkay Ödön miniszteri osztálytanácsos, moziügyi előadó nyugdíjba ment és Broadway néven filmszínház és filmforgalmazási kft-t alapított, majd elvégezte az üzletvezetői tanfolyamot is. Talán már sejtik, hogy ez a kft. pályázott az első magyar pincemozi megnyitására s csodák-csodája a vállalat az engedélyt azzal a feltétellel kapta meg, hogy a mozi üzemvezetője és igazgatója dr. Ruttkay Ödön lesz. Így is történt és a filmszínház Broadway néven 1939. január 6-án megnyílt. A látszat kedvéért előírtak ugyan némi belső átépítést, amelynek terveit a korszak nagyszerű építésze, Domány Ferenc (1899-1939) készített, s amelyeket – újabb meglepetés – a kft. egyik tagja, Szűcs Jenő építési vállalkozó végzett el. A mozit olyan kiválóan alakította ki Domány, hogy a távozó és az érkező vendégek nem is találkoztak egymással. Az egész mozi belsőépítészeti kialakítása különleges, az álmennyezet, a falak formálása, a padló lejtése és a széksorok elhelyezése egyaránt.
A II. világháború idején a háborús logikának megfelelően betiltották az angolszász filmeket, sőt az elnevezéseket is, így ekkor Barlang lett a Broadwayból és természetesen óvóhely. A háború végén, a kurta koalíciós időkben, a pártok a mozikat is felosztották egymás között, így aztán a Barlang Ady néven a szociáldemokraták „tulajdona” lett. A mozi az államosítás után a FŐMO (Fővárosi Tanács Mozgóképszínház Vállalat) kezelésébe került., amelynek Ady neve ellen nem volt kifogása. Az 1956-os forradalom utcai harcaiban az épület megsérült, a körülötte lévő üzlethelyiségek, raktárak kiégtek. A forradalmat követően a FŐMO 1957-ben a Filmtudományi Intézetnek engedte át a mozit, így lett belőle Filmmúzeum a régi filmek és a művészfilmek otthona. Egy-egy emlékezetes mozibemutató előtt, mint például az 1968-ban készült Majmok bolygója, vagy a Halálos tavasz előtt az Astoriáig állt a sor a jegyekért. A mozi 1988-ban bezárt, majd 1991-ben már Broadway néven újra kinyitott, hogy aztán 1999-ben ismét bezárjon. Ezt a bezárást komoly sajtóvisszhang kísérte. Egy ideig nem lehetett tudni mi lesz a mozival, amely éveken át állt üresen. A színház közönségforgalmi területei és a nézőtér 2002 óta műemléki védettség alatt állnak. A mozit végül az 1997-ben alapított Komondor Holding Zrt. vásárolta meg és újította fel egymilliárd forintért 2003-ban. A kezdetben operettelőadásokat játszó, Belvárosi Színházra keresztelt házban jelenleg az Orlai Produkciós Iroda előadásai láthatók.
Hozzászólások